Az emléknapról

A nándorfehérvári diadal a magyar-oszmán háborúk egyik legjelentősebb eseménye. 1456. július 4–21. között a keresztény magyar és szerb katonák, Szilágyi Mihály vezetésével hősiesen védték Nándorfehérvár várát II. Mehmed oszmán szultán hatalmas túlerőben lévő seregével szemben, majd július 22-én, Hunyadi János és Kapisztrán János vezetésével a vár melletti csatában győzelmet arattak az oszmánok felett.

A diadalt a magyar hadtörténelem – tekintettel kihívásainak körülményeire, hosszú távú következményeire, illetve nemzetközi jelentőségére – az egyik legjelentősebb győzelemként tartja számon, amely mintegy 70 évre megállította az oszmánok további európai terjeszkedését és Magyarország meghódítására irányuló próbálkozásait.

Az Emléknap jogszabályi háttere

2011. július 7-én a Magyar Országgyűlés, az 58/2011. (VII. 7.) OGY határozatával a nándorfehérvári diadal 555. évfordulója tiszteletére július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.

Ez a nap nem csupán a nemzetnek, hanem a keresztény Európának és a mai keresztény világ összességének az emléknapja. Ez a nap a hazafiságnak, önfeláldozásnak, emberi helytállásnak, az európaiságnak, európai összefogásnak és a kereszténységnek máig élő példaképe. Erre a győzelemre emlékezik azóta minden keresztény templom déli harangszója.